A hűvös, nedves őszi-téli szezon beköszöntével egyre több a náthás, influenzás megbetegedés. A hideg és a szürkeség a hangulatunkra és a szervezetünkre is kihat. Nem árt ilyenkor támogatni testünk védelmi vonalát, az immunrendszert.
Nem „erősíteni”! Számos helyen még mindig az „immunerősítés” kifejezéssel élnek, pedig az sem jó, ha túl „erős”, hiszen akkor a testünk a saját anyagai ellen is támadásba lendül. Ilyenkor autoimmun vagy allergiás reakciók indulhatnak meg.
Azonban ha túl gyenge az immunrendszer, az azt jelenti, hogy a fertőzésekkel szemben védtelenebbek vagyunk, és hosszabb ideig tart a gyógyulás. Ideális esetben az immunrendszer, akkor véd, amikor kell.
„Minden betegség a belekben kezdődik”
Hippocrates Kr.e. 460-377
A bélrendszerünkben található az immunsejtek 70 százaléka, így meghatározó szerepe van az immunrendszer működésének szabályozásában.
A velünk-bennünk élő baktériumflóra, más szóval mikrobiom, számos, a szervezetünket védő, azaz protektív anyagot termel. Kulcsszerepet tölt be az immunválaszok szabályozásában is. A bélflóra egyénenként különbözik, olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk, ezért elsősorban az életmódunkon múlik, hogy milyen állapotban van.
A stresszes életmód, antibiotikum kúrák és a helytelen táplálkozás megtizedelheti a jótékony bélbaktériumainkat és a „megbetegítő”, azaz patogén baktériumok kerülhetnek túlsúlyba.
Mivel segíthetjük elő, hogy újra szívesen éljenek velünk a jó baktériumok? Tápláljuk őket!
„Az egészség nem steril. Az egészségnek gyümölcsillata van…”
Hamvas Béla: Silentium-Gyümölcsóra
A jótékony mikrobiom kedvenc táplálékai a vízoldékony rostok: pektin, inulin, béta-glükán. Ezek egy részét képesek fermentálni és tápanyagként hasznosítani.
Miben találhatóak ezek a típusú rostok?
- Magas pektin tartalmú, helyi, szezonális fajták: alma, körte, birsalma, birskörte, naspolya, sütőtök, batáta, zellergumó, sárgarépa, paszternák, cékla.
- Magas inulin tartalmú szezonális fajták: cikória, hagymafélék, csicsóka
- Magas béta-glükán tartalmú nyersanyagok: gombafélék, zabpehely, hajdinapehely
A fermentált, azaz erjesztett ételek ugyancsak jótékonyan hatnak a mikrobiom állapotára, így az immunrendszerünket is támogatják.
A fermentálás során a nyersanyag felületén természetesen előforduló baktériumok végzik el az erjesztési folyamatot. Ezek között a baktériumok között tejsavbaktériumok (lactobacillus) is szép számmal előfordulnak, melyek a bélflóránknak is részét képezik. Tulajdonképpen a fermentált élelmiszerekkel természetes úton vihetünk be a szervezetünkbe probiotikumot.
Melyek a fermentált élelmiszerek?
- Valódi oltókultúrával gyártott sajtok
- Élőflórás joghurtok
- Kefir
- Túró, ricotta
- Kombucha, ami nem más, mint erjesztett tea
- Kimchi (ázsiai savanyított káposzta)
- Fermentált, savanyított káposzta (Nem az ecetes fajta!) és más fermentált zöldségek
- Kovász (kovásszal készített kenyerek, pékáruk)
Recept ötlet:
Vadkovász készítése és kovászos kenyér sütése:
Kovász készítése
- BL 80-as kenyérliszt (legkönnyebben a teljes kiőrlésű vagy rozsliszt indul meg)
- víz
- 1 tiszta literes befőttes üveg
Első nap: A tiszta üvegbe öntünk 30 g vizet és 30 g kenyérlisztet. Jó erőteljesen simára keverjük; a massza szereti az oxigént! Akkor jó, ha nokedli állagú masszát kapunk. Lazán letakarjuk, és hagyjuk erjedni 24 órát.
Második nap: Kb. azonos időpontban újra hozzáteszünk 30 g vizet és 30 g lisztet, megint jól átkeverjük (ezt nevezzük „etetésnek”).
Harmadik nap: Ekkor már buborékos; mehet bele 30 g víz, 30 g liszt. Innentől még 2 napig folytatjuk az „etetést” ezzel az adaggal.
Az ötödik naptól már elég kovászunk lesz, és ha jó „fortyogós”, akkor lehet egy próbasütést csinálni (legtöbb recepthez kell kb. 100 g)
Kovászos kenyér elkészítése:
- 100 g kenyérliszt
- 100 g kovász
- 1 dl víz
Ezeket előző este keverjük össze egy edényben. 2. keverék:
- 370 g kenyérliszt
- 130 g liszt (lehet teljes kiőrlésű tönköly vagy rozsliszt)
- 3,2 dl langyos víz
Előző este keverjük össze fakanállal egy másik edényben. Ha aznap szeretnénk sütni, akkor 1,5-2 órát hagyjuk állni.
Az. 1. és a 2. masszát összekeverjük egy nagyobb edényben és ebben benne hagyva kidagasztjuk, 10 g sóval összedolgozzuk, a tetejét vékonyan megkenjük olívaolajjal. 3 óra alatt fél óránként ötször hajtogatjuk úgy, hogy továbbra sem tesszük ki deszkára, hanem az edényben végezzük a dagasztást, mert így nem vesz fel plusz lisztet. Az utolsó hajtogatás után 30 perccel deszkán formázzuk meg és tegyük formába. A forma lehet jénai tál, agyagedény is, melynek alját vékonyan szórjuk ki búzadarával, mielőtt a tésztát beletesszük. Mielőtt betesszük a sütőbe a kenyeret lisztbe mártott éles késsel vágjuk be a kenyerünk tetejét. A tésztát a formában további 1,5-2 órát langyos helyen letakarva kelesszük. Légkeveréses sütőben 220 fokon először óvatosan (nem szorosan) letakarva süssük. Majd 30 perc után vegyük le a hőfokot 200 fokra és letakarás nélkül még 30-40 percig süssük, aszerint, mennyire szeretnénk pirultra, ropogósra. Ha kivettük rácson hagyjuk kihűlni, hogy tudjon levegőzni.
Nyikos Ráhel dietetikus