UROLÓGIA

Az urológia a húgyutak, valamint a nemi szervek elváltozásaival és betegségeivel foglalkozik. Az urológus szakorvos a vese, húgyhólyag, húgycső és húgyvezeték, valamint a prosztata, here és pénisz rendellenességeit vizsgálja.

Milyen esetben ajánlott urológus szakorvost felkeresni?
  • Urológiai szűrővizsgálat férfiaknál 40 éves kor után
  • Prosztatarák szűrés
  • Húgyúti szervek (vese, húgyvezeték, húgycső, húgyhólyag, here, mellékhere, ondóhólyag, prosztata) betegségei
  • Hirtelen, parancsoló vizelési inger
  • Gyakori, fájdalmas vizelési inger, hólyagtáji, húgycső vagy hüvelyfájdalmak 
  • Fitymaszűkület
  • Kis vizeletporciók, a vizeletsugár nem folyamatos, a vizelet lassan, vékony sugárban ürül
  • Inkontinencia (vizelettartási zavar)
  • Merevedési zavarok, korai magömlés, nemi vágy csökkenése
  • Alhasi, nemi szervbe sugárzó fájdalom, illetve vizelés vagy szexuális együttlét során érzett fájdalom
  • Hólyagfájdalom
  • Véres vizelet vagy véres ondó észlelése esetén
Elérhető vizsgálatok az urológia szakrendelésen
  • Urológiai szakorvosi vizsgálat – kismedence ultrahanggal, vizelet gyorsteszttel, receptírással
  • Urológiai kontroll vizsgálat, receptírással
  • Urológiai konzultáció
  • Uroflow vizsgálat – vizeletáramlás mérés
  • Frenulotomia – fitymafék behasítása
  • Fityma letapadás oldása felületes érzéstelenítésben – adhaesiolysis
  • Szemölcsök, kisebb bőrelváltozások eltávolítása helyi érzéstelenítésben – 1-2 elváltozás esetén
  • Sebellenőrzés, varratszedés
  • Cisztoszkópia
  • Katéter behelyezése / cseréje – katétert klinikánk biztosítja
  • FULL spektrum HPV kimutatás
  • Receptírás (vizsgálat nélkül)
UROLÓGIA

IDŐPONTFOGLALÁS

Mit hozzon magával a vizsgálatra?
  • Korábbi orvosi vizsgálatok eredményeit, vagy egy összefoglalást a korábbi betegségekről, zárójelentést a kórházban fekvésekről, problémákról
  • Legfrissebb, egy hónapnál nem régebbi laboreredményeit
  • Gyógyszereinek pontos listáját
Mi történik a vizsgálaton?
  • Az urológia vizsgálatra mindig telt hólyaggal érkezzen!
  • Páciens kikérdezése, anamnézis felvétel
  • Fizikális vizsgálat: az orvos megvizsgálja a hasat, ütögetéssel eldönti, hogy a vesék  érzékenyek-e, továbbá fiúknál megvizsgálja a hímvesszőt, áttapintja a herezacskót, a heréket.
  • Ultrahang segítségével a vesék, a húgyhólyag, fiúk esetében a herék ellenőrzése.
  • Férfiaknál a prosztata megtapintása következik. 
  • Vizeletminta adása, melyből az orvos tesztcsík segítségével ellenőrzi, hogy van-e benne bármi kósos eltérés (tartalmaz-e fehérvérsejteket, baktériumokat és vörösvértesteket).
  • Végül az orvos eldönti, hogy milyen kezelésre lesz szükségünk, esetleg további kiegészítő vizsgálatokat rendel el (pl.: vérvételt, vizelettenyésztést, és képalkotó vizsgálatokat)
Urológia szakrendelésen elérhető vizsgálatok bővebben:
  • Urológiai ultrahang: férfiak esetében a vese, húgyvezeték, húgyhólyag és prosztata ultrahangos vizsgálatát (panaszok esetén a here és ondóhólyag vizsgálata is), nőknél a vese, húgyvezeték és húgyhólyag ultrahangos vizsgálata
  • Általános vizeletvizsgálat, tenyésztés
  • Prosztata masszázs utáni vizelet
  • Prosztatarák diagnosztizálása vérből (PSA)
  • Hólyagresiduum (visszamaradó vizelet) mennyiségének mérése ultrahanggal  
  • PCR vizsgálatok a szexuális úton terjedő betegségek diagnosztizálására
  • Ambuláns urológiai sebészeti műtétek (pl. körülmetélés, fitymaszűkület megoldása)
Cisztoszkópiáról bővebben:

A hólyagtükrözés (cisztoszkópia) egy diagnosztikai vizsgálat, melyhez egy speciális endoszkópos eszközt, cisztoszkópot használunk.

A húgycső- és hólyagtükrözés során az urológus szakorvos a húgycső és húgyhólyag kóros eltéréseit vizsgálja.

Abban az esetben indokolt, ha kóros elváltozás gyanúja merül fel, amelyet képalkotó vizsgálat segítségével (UH, CT, MR) nem lehet egyértelműen kimutatni. Ilyenek az egyes hólyagbetegségek, mint a hólyagdaganat, gyulladásos elváltozások vagy hólyagkő, húgycsőbetegségek, húgycsőszűkület. Vizelési panaszoknál szintén szükség lehet cisztoszkópiára olyan esetekben, amikor a kiváltó okot nem tudjuk egyértelműen beazonosítani.

A hólyagtükrözés menete

A vizsgálat speciális optikai eszközzel, hidegfényes urethrocisztoszkóppal történik, mely egy vékonyszáloptikás, világítással rendelkező készülék. A beavatkozás szigorúan steril körülmények között, a nőgyógyászati vizsgálatéhoz hasonló pózban, úgynevezett „kőmetsző” helyzetben történik. A húgycső külső nyílásának környékét megfelelően fertőtlenítjük. A vizsgálat előtt síkosító anyagot fecskendezünk a húgycsőbe, melynek fájdalomcsillapító és fertőzéscsökkentő hatása is van. Néhány perc várakozás után az optikus eszközt szemkontroll mellett vezetjük a húgycsövön keresztül a hólyagba.

Nőbeteg esetén az eszköz az egyenes húgycsövön keresztül általában könnyedén a hólyagba bevezethető, különösebb fájdalommal nem társul. Férfiaknál, a hosszabb és kanyargósabb húgycső miatt a vizsgálat némi kényelmetlenséggel jár együtt.

A vizsgálat helyi érzéstelenítésben vagy rövid altatásban történik. A vizsgálat során a húgyhólyagot steril folyadékkal (fiziológiás sóoldattal) feltöltjük, majd a cisztoszkóp segítségével áttekintjük a húgycső és a húgyhólyag belső felszínét. Ennek során a húgyhólyagban feszülés és esetleg vizelési inger tapasztalható. A vizsgálat során megállapítható a húgycső tágassága, esetleges szűkülete, kóros nyálkahártya-eltérések, daganat, kő, idegentest, a húgycsőfal elváltozásai, a záróizom működőképessége, a dűlmirigy hossza, nagysága és a hólyagnyak állapota. Áttekintjük a húgyhólyag űrterét is, a nyálkahártya állapotát, a húgyvezetékek nyílásait, az onnan ürülő vizeletes akciókat, felderíthetők a húgyhólyag kóros elváltozásai, például a gyulladásos eltérések, kő, daganat, idegentest, sipoly.

A vizsgálat általában 5-15 percig tart.

Lehetséges mellékhatások, szövődmények:

Ritkán fordulnak elő, ilyen például a húgycső nyálkahártyájának vagy a húgycsőfal sérülése, mely később húgycsőszűkülethez vezethet, illetve a hólyag nyálkahártyájának a sérülése, mely legtöbbször spontán gyógyul.

  • Vérzés (alvadékok miatti vizelési képtelenség, átmeneti katéterviselés válhat szükségessé)
  • Húgyhólyaggyulladás, alsó húgyúti fertőzés, mellékhere gyulladás
  • Felszálló vese-, vesemedencegyulladás
  • Vérmérgezés, a szervezet általános fertőzése
  • Vizeletrekedés
  • Enyhe fokú átmeneti vizelettartási zavar

Fontos tudni, hogy vérhígító szedése esetén az orvos dönti el, hogy a kórtörténet ismeretében elvégzi-e a vizsgálatot vagy sem.

Szakorvosaink:

Dr. Sebesi József Antal – Urológus szakorvos

Scroll to Top